Mi a stressz?

A "stressz" kifejezés egyre gyakrabban kerül elő hétköznapjainkban, sokszor halljuk például, hogy "Olyan stresszes a munkám.", "Nehezen bírom ezt a sok stresszt." vagy "Jó lenne végre egy stresszmentes hétvége!". De mit is jelent valójában a "stressz" szó és tényleg olyan negatív hatással van ránk, mint ahogy gondoljuk?

A stressz fogalma Selye János (1907-1982) kutatói tevékenysége révén került be a köztudatba. Meghatározása szerint a stressz a szervezetünk reakciója minden olyan ingerre, mely kibillent minket egyensúlyi állapotunkból, ezáltal védekezésre vagy alkalmazkodásra kényszerít.

A stressz tehát életünk szerves része, energiát biztosít, mely cselekvésre, szükség esetén küzdelemre sarkall. Segít, hogy a mindennapokban lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít kiállni saját magunkért, levizsgázni, arra sarkall, hogy meneküljünk a veszély elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre, tehát elősegíti testi-lelki fejlődésünket. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat és végül - de nem utolsó sorban - súlyosan romboló hatással van egészségünkre.

Ez alapján megkülönböztethetünk pozitív és negatív stressz hatásokat. A pozitív stressz (eustressz) serkentőleg hat, segít a vészhelyzet elhárításában és a problémák megoldásában. Ezzel szemben a negatív stressz (distressz) tartósan fennáll, meghaladja alkalmazkodó képességünket és hosszú távon káros hatással van a szervezetünkre.

Napjainkban hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a stressz egyértelműen ártalmas, megbetegíti a szervezetet. Ha így volna, minden bizonnyal kihalt volna már az emberiség. Valójában stresszmentes élet nincs, létezik egy optimális stressz szint, ami elősegíti fejlődésünket. A stressz hiánya ugyanakkor maga a halál.

Mindennapjaink során számos területen élünk át stresszhelyzeteket, így például magánéletünkben, a párkapcsolatunkban, a gyereknevelésben vagy éppen a munkahelyünkön, a közlekedésben. Számos különböző élethelyzet okozhat számunkra feszültséget, és persze minden ember számára más okozza a legnagyobb stresszt. De hogy lehet az, hogy ugyanaz az esemény, például egy csoport irányítása, az egyik ember számára megterhelő, kontrollálhatatlan helyzet, míg más kifejezetten motiválónak, kívánatosnak tartja?

Az egyes helyzetek megélésében, azok kezelésében nagy szerepet játszanak az egyéni tulajdonságaink, korábbi tapasztalataink is. Fontos, hogyan értékelünk egy adott szituációt, hiszen egy stresszhelyzetre tekinthetünk kihívásként vagy szorongáskeltőként egyaránt, valamint tanult képességeink a stresszel való megküzdésben is nagy szerepet játszanak. A stressz az életünk része, de az, hogyan reagálunk rá, jelentős mértékben már rajtunk múlik: megtanuljuk kordában tartani vagy csak passzívan elszenvedjük.

Comments are closed.